Komposztálás a házikertben

Sokan nem tudnak mit kezdeni a lenyírt fűvel, lemetszett növényrészekkel, lehullott ágakkal, konyhai hulladékkel, az ősszel kertből kikerülő elszáradt növénymaradványokkal. Pedig ezekből az anyagokból nagyon jó szerves trágya készíthető néhány hónap alatt. A komposztkészítésről itt olvashatsz.

Mielőtt nekiugranál a cikknek, jó, ha körül járod a témát. Ehhez adunk segítséget itt: A komposztálás elméleti alapjai.

Készíthetünk egyszerű komposztálódombot, de ízlésesebb, ha a kerti hulladékot érlelőbe (komposztáló ládába) rakjuk. Ezeket az érlelőket magunk is elkészíthetjük, de kereskedelmi forgalomban is többféle változatuk kapható. Lehet használni még komposztdobot is, ez olyan zárt rendszerű komposztláda, ami forgatható. A forgódobos komposzttároló ideális választás lehet kisebb kertekben, ahol gyors, tiszta és rendezett komposztálást szeretnél, de nagyobb mennyiségű hulladékhoz vagy költséghatékony megoldáshoz más megoldást kell keresni.

Megbontható fa- és műanyag komposztláda.

Mi kerülhet a komposztba?

• konyhai hulladékok (zöldség és gyümölcsmaradványok, ételmaradványok, hervadt virág, kávézacc, tealevelek, tojáshéj),
• kerti hulladék (kaszálék, letermett és elvirágzott növények, lehullott falevelek),
• állati trágyák,
• a közhittel ellentétben dió- és vadgesztenyeleveleket is komposztálhatunk, mert a komposztálás folyamán elvesztik növekedést csökkentő hatásukat (de ezt csak hosszú ideig tartó lassú érleléssel érhetjük el)
• különféle ásványi anyagok pl. alginit, meliorit, melyek nemcsak a tápanyagtartalmat növelik, hanem a víz- és tápanyagmegkötő képességet is.
• egyes évelő növények föld alatti tarackjait csak megszárítva tegyük a komposztba (napon pár óra alatt megszárad), ilyenek: tarackbúza, apró szulák, mezei aszat, zsurló. Ne tegyük a komposztba erősen fertőzött növényi részeket és erősen maghozó gyomokat.
• Bemutatjuk a legfinomabb komposztot: Zavar az avar?

Hogyan kerüljenek a hulladékok a komposztba?

• Aprítsd fel a hozzávalókat: Minél kisebb darabokra vágod a hulladékot, annál gyorsabban bomlik le, még alacsonyabb hőmérsékleten is. Az aprítás mértékétől függően a komposztálás ideje pár hónaptól egy évig is eltarthat.
• Tartsd egyensúlyban a zöld és barna anyagokat: A konyhai hulladékok (zöld anyagok) bomlása lassulhat, ezért fontos, hogy szárazabb barna anyagokat, például száraz avart vagy papírt is keverj hozzá.
• Kerüld a túl sok nedvességet: Télen a komposzt nedvességtartalma könnyen megemelkedhet a csapadék miatt. Használj fedőt vagy fóliát, hogy megvédd a halmot a túlzott ázástól.

A komposzt kezelése

A jó komposztkészítés titka az alapos aprítás és elkeverés, valamint a megfelelő összetétel, és nedvességtartalom.

A nagyobb ágakat, növényi szárakat aprítsd fel. Erre a célra különféle elektromos kisgépek is kaphatók, de kisebb mennyiséget metszőollóval vagy fejszével is előkészíthetünk.

Az átforgatás célja az oxigén bejuttatása, ami nélkül az anyagok anaerob bomlásnak indulhatnak, kellemetlen szagokat okozva. Ha nem tudsz rendszeresen forgatni, lazítsd meg a halmot bottal, karóval. Az átforgatást végezheted ásóvillával, esetleg ásóval.

Mit keverhetsz a készülő komposzthoz?

Keverj a nyers komposzthoz érett komposztot vagy istállótrágyát. A forgódobos komposzttárolót pedig csak meg kell forgatni. Ezekre az adalékokra azért van szükség, hogy a nyers komposztot megfelelőképpen lazítsa. Ez különösen akkor fontos, ha nagy mennyiségű kaszálékot (lenyírt füvet stb.) komposztálsz, amely lazítóanyagok hiányában órák alatt bűzös rothadásba kezdene. Ha más lazítóanyag nem áll rendelkezésedre, akkor az egyszerű kerti föld is megteszi. Átforgatás helyett földdel, vagy más kiszáradás ellen védő anyaggal is letakarhatod a prizmát, vagy néhányszor megöntözve biztosíthatod a megfelelő nedvességtartalmát. A komposztra ne ültess növényeket.

A különféle anyagok megfelelő összekeverése mellett arra is ügyelj, hogy ne legyen se túl sok, se túl kevés levegő a komposzthalomban. Ezért ha nem aprítasz gondosan, alapos taposással szorítsd ki a felesleges levegőt a komposzthatlomból. A túl sok levegő miatt ugyanis egyrészt hamar kiszárad a komposzt, másrészt a levegőt kedvelő ún. aerob lebontó baktériumok kerülnek túlsúlyba. Tökéletes komposzt akkor keletkezik ha ezek a baktériumok egyensúlyban vannak az ún. anaerob, levegőtlen körülmények közt élő típusokkal.

Ha túl sok megfásodott növényi rész kerül a komposztba, általában gyorsíthatod az érést, ha a keverékhez nitrogénműtrágyát (pétisót, ammóniumnitrátot stb.) is adagolunk.  Ugyanis az érés sebessége és a komposzt értéke a szén:nitrogén aránytól is függ.

Ha az elkészítés során nem adtál a komposzthoz kiegészítő trágyát, tápanyagtartalma jóval alacsonyabb lesz az állati trágyákénál. Ebben az esetben is használható kötött agyagtalajokon talajlazításra, vagy laza homokon a talaj szervesanyag-tartalmának javításra. Szintén kiválóan alkalmas ültetőközegnek akár önmagában is.

Télen a komposztálás folyamatai lelassulnak, mivel a hideg hőmérséklet megnehezíti a mikroorganizmusok működését. A megfelelő karbantartás azonban segít abban, hogy a komposztáló tavasszal újult erővel kezdhesse a lebontást. Íme néhány tipp: A komposztáló téli karbantartása

Komposzt rostálása.

A komposzt felhasználása

A komposztot felhasználhatjuk konténerebe és cserépbe is. Ilyenkor ajánlatos, hogy a előzetesen átszitáljuk, kiszűrve ezzel a nem komposztálódott fadarabokat, belekerült követ stb. Szitát magunk is készíthetünk. Ehhez egy nagyobb edény, még inkább talicska (amibe szitálni fogunk most és a jövőben is) méreteihez igazodó fakeretet kell készíteni, amibe galvanizált rozsdamentes acélhálót feszítünk. A szita lyukmérete másfél négyzetcentiméter legyen. Az edény, talicska méreteihez illeszkedő léceket keretté csavarozzuk össze. A keret méretéhez levágott, szélein kissé visszahajtott dróthálót pedig tűzőgéppel rögzítjük a kerethez.

Komposzt kihordása

Veteményes és díszkertünkben az ősz a tápanyag-visszapótlás legfontosabb időszaka. A komposztot ősszel a termő- és díszfák töve köré, facsoportok, bokrok alá, a veteményes felszínére juttatjuk nagyjából 8 cm vastagon. Ilyenkor valójában mulcsként funkcionál. Talajjavítási céllal be is áshatjuk, ezzel elősegítve a lebomlását.  kb. 10 cm mélységbe dogozzuk be a talajba. A gyepre hordott 5-8 cm vastag komposztréteg nagyon hasznos a gyep számára. Bár az első héten olyan, mintha elkoszolódott volna a gyep, de ez ne riasszon vissza senkit, mert a komposzt leülepedik és eltűnik a szemünk elől.

A komposzt növényeink természetes tápanyagforrása. De mi van, ha baj van a komposzttal? Túl nedves? Túl száraz? Bogaras? Gyomos? Segítünk! Hét megoldás komposzt problémákra;

Nincs lehetőséged komposztálni. Bebizonyítjuk az ellenkezőjét! A helyben komposztálás nem új találmány. Sőt: Bokashi komposztálás – gyors és szagtalan megoldás