Komposztálás a házikertben

Sokan nem tudnak mit kezdeni a lenyírt fűvel, lemetszett növényrészekkel, lehullott ágakkal, konyhai hulladékkel, az ősszel kertből kikerülő elszáradt növénymaradványokkal. Pedig ezekből az anyagokból nagyon jó szerves trágya készíthető néhány hónap alatt. A komposztkészítésről itt olvashatsz.

Mielőtt nekiugranál a cikknek, jó, ha körül járod a témát. Ehhez adunk segítséget itt: A komposztálás elméleti alapjai

Készíthetünk egyszerű komposztálódombot, de ízlésesebb, ha a kerti hulladékot érlelőbe (komposztáló ládába) rakjuk. Ezeket az érlelőket magunk is elkészíthetjük, de kereskedelmi forgalomban is többféle változatuk kapható. A jó komposztkészítés titka az alapos aprítás és elkeverés, valamint a megfelelő összetétel, és nedvességtartalom.

A nagyobb ágakat, növényi szárakat aprítsuk fel. Erre a célra különféle elektromos kisgépek is kaphatók, de kisebb mennyiséget metszőollóval vagy fejszével is előkészíthetünk.

Megbontható fa- és műanyag komposztláda.

A különféle összetevőket keverjük össze egymással és adjunk hozzá érett komposztot vagy istállótrágyát. Ezekre az adalékokra azért van szükség, hogy a nyers komposztot megfelelőképpen lazítsa. Ez különösen akkor fontos, ha nagy mennyiségű kaszálékot (lenyírt füvet stb.) komposztálunk, mely lazítóanyagok hiányában órák alatt bűzös rothadásba kezdene. Ha más lazítóanyag nem áll rendelkezésünkre, akkor az egyszerű kerti föld is megteszi.

Ha túl sok megfásodott növényi rész kerül a komposztba, általában gyorsíthatjuk az érést, ha a keverékhez nitrogénműtrágyát (pétisót, ammóniumnitrátot stb.) is adagolunk.  Ugyanis az érés sebessége és a komposzt értéke a szén:nitrogén aránytól is függ. A különféle anyagok megfelelő összekeverése mellett arra is ügyeljünk, hogy ne legyen se túl sok, se túl kevés levegő benne. Ezért ha nem aprítunk gondosan, pótoljuk ezt nagyon alapos taposással. A túl sok levegő miatt ugyanis egyrészt hamar kiszárad a komposzt, másrészt a levegőt kedvelő ún. aerob lebontó baktériumok kerülnek túlsúlyba. A tökéletes komposzt pedig akkor keletkezik ha ezek a baktériumok egyensúlyban vannak az ún. anaerob, levegőtlen körülmények közt élő típusokkal.

Háztartási hulladék a komposztban.

Mi kerülhet a komposztba?

– konyhai hulladékok (zöldség és gyümölcsmaradványok, ételmaradványok, hervadt virág, kávézacc, tealevelek, tojáshéj),
– kerti hulladék (kaszálék, letermett és elvirágzott növények, lehullott falevelek),
– állati trágyák,
– a közhittel ellentétben dió- és vadgesztenyeleveleket is komposztálhatunk, mert a komposztálás folyamán elvesztik növekedést csökkentő hatásukat (de ezt csak hosszú ideig tartó lassú érleléssel érhetjük el)
– különféle ásványi anyagok pl. alginit, meliorit, melyek nemcsak a tápanyagtartalmat növelik, hanem a víz- és tápanyagmegkötő képességet is.
– egyes évelő növények föld alatti tarackjait csak megszárítva tegyük a komposztba (napon pár óra alatt), ilyenek: tarackbúza, apró szulák, mezei aszat, zsurló. Ne tegyük a komposztba erősen fertőzött növényi részeket és erősen maghozó gyomokat.
-Bemutatjuk a legfinomabb komposztot: Zavar az avar?

Az aprítás mértékétől függően a komposztálás ideje pár hónaptól egy évig is eltarthat. Ha nem használunk komposztaprítót és zárt komposztálót, legalább egyszer forgassuk át az anyagokat úgy, hogy a komposzt minden része azonos ideig érintkezzen a levegővel. Átforgatás helyett földdel, vagy más kiszáradás ellen védő anyaggal is letakarhatjuk a prizmát, vagy néhányszor megöntözve biztosíthatjuk a megfelelő nedvességtartalmát. A komposztra ne ültessünk tököt vagy más növényeket.

Ha az elkészítés során nem adtunk hozzá kiegészítő trágyát, tápanyagtartalma jóval alacsonyabb lesz az állati trágyákénál. Ebben az esetben használjuk kötött agyagtalajokon talajlazításra, vagy laza homokon a talaj szervesanyag-tartalmának javításra. Szintén kiválóan alkalmas ültetőközegnek akár önmagában is.

Komposzt rostálása.

A komposztot felhasználhatjuk konténerebe és cserépbe is. Ilyen ajánlatos, hogy a előzetesen átszitáljuk, kiszűrve ezzel a nem komposztálódott fadarabokat, belekerült követ stb. Szitát magunk is készíthetünk. Ehhez egy nagyobb edény, még inkább talicska (amibe szitálni fogunk most és a jövőben is) méreteihez igazodó fakeretet kell készíteni, amibe galvanizált rozsdamentes acélhálót feszítünk. A szita lyukmérete másfél négyzetcentiméter legyen. Az edény, talicska méreteihez illeszkedő léceket keretté csavarozzuk össze. A keret méretéhez levágott, szélein kissé visszahajtott dróthálót pedig tűzőgéppel rögzítjük a kerethez.

Komposzt kihordása

Veteményes és díszkertünkben az ősz a tápanyag-visszapótlás legfontosabb időszaka. A komposztot ősszel a termő- és díszfák töve köré, facsoportok, bokrok alá, a veteményes felszínére juttatjuk nagyjából 8 cm vastagon. Ilyenkor valójában mulcsként funkcionál. Talajjavítási céllal be is áshatjuk, ezzel elősegítve a lebomlását.  kb. 10 cm mélységbe dogozzuk be a talajba. A gyepre hordott 5-8 cm vastag komposztréteg nagyon hasznos a gyep számára. Bár az első héten olyan, mintha elkoszolódott volna a gyep, de ez ne riasszon vissza senkit, mert a komposzt leülepedik és eltűnik a szemünk elől.

A komposzt növényeink természetes tápanyagforrása. De mi van, ha baj van a komposzttal? Túl nedves? Túl száraz? Bogaras? Gyomos? Segítünk! Hét megoldás komposzt problémákra;

Nincs lehetőséged komposztálni. Bebizonyítjuk az ellenkezőjét! A helyben komposztálás nem új találmány. Sőt: Bokashi komposztálás – gyors és szagtalan megoldás

Bemutatjuk a legfinomabb komposztot: Zavar az avar?